Emlékszem az első egész éjszakás tanulásomra a főiskolán. Főztem néhány kannát kávét az apró kávéfőzőmmel, és elolvastam és újraolvastam a jegyzeteimet. Sajnos ez azt eredményezte, hogy káprázatosan fáradt voltam, de valahogy még mindig szánalmasan felkészületlen voltam a záróvizsgámra. Akkor még nem tudtam, de a tanulási módszerek fontosabbak, mint a tanulásra fordított idő – a minőség a mennyiség helyett.
Az órai jegyzeteim elolvasása és újraolvasása nem volt jó stratégia a vizsgaanyag megtanulásához. Tehát melyek a legjobb tanulási módszerek? Hogyan dolgozhatunk okosabban és hogyan tanulhatunk hatékonyabban?
Szerencsére vannak olyan kutatások, amelyek a helyes irányba terelnek bennünket. John Dunlosky, Katherine A. Rawson, Elizabeth J. Marsh, Mitchell J. Nathan, Daniel T. Willingham tíz tanulási módszer hatékonyságára vonatkozó megállapításaikat tették közzé „A tanulók tanulásának javítása hatékony tanulási technikákkal: ígéretes útmutatók a kognitív tanulmányukból és az oktatáspszichológiából” című tanulmányukban.
A tanulmány lebontja, hogy 10 különböző tanulási technika mennyire hatékony, attól függően, hogy ki végzi a tanulást, milyen anyagokra van hozzá szükség, és a tanulási feladat sajátosságaitól függően. Röviden: a kutatók átfogó képet alkotnak arról, hogy mely tanulási technikák mikor, miért és kinek a leghatékonyabbak.
A korábbi kutatási eredmények egy másik fontos tényező a tanulás tíz módszerének hasznosság szerint való rangsorolásában. Ha soha nem volt olyan kutatás, amely azt mutatta volna, hogy egy tanulási módszer hatékony volt, a kutatók azt alacsony hasznosságúnak minősítik.
Nézzük meg, mire jutott a tanulási módszerek átfogó elemzése. Mit kellett volna tennem ahelyett, hogy egész éjjel olvastam és újraolvastam a jegyzeteimet?
Kezdjük a leghatékonyabb és leghasznosabb tanulási módszerekkel. A tíz tanulási módszer közül csak kettőt találtak nagyon hasznosnak.
A próbateszt alacsony téttel vagy tét nélkül megy végbe, és egy oktató végzi, hogy ellenőrizze a tanulók tudását. Ez egy fejlesztő értékelés, hogy az oktató megtudja, hogy mit tudnak a tanulók és mit nem.
A próbatesztelés létfontosságú szerepet játszik a tanításban, mert ezzel a tanárok gyorsan kiderítik, hogy ki mit tud. A próbatesztelés másik előnye, hogy megmutatja a hallgatónak, hogy mit tudnak és mit nem. Ez egyszerűvé és hatékonyabbá teszi a tanulási terv módosítását, így a tanuló több időt tölthet annak tanulmányozásával, amit nem tudnak, ahelyett, hogy azon gondolkodnának, amit már tudnak.
A kutatás során a résztvevők 80%-ban emlékeztek az információkra a próbatesztből, míg az anyag ismétlése során 36%-ban. Ez jelentős javulást jelent a hatékonyságban, és ez az, ami a próbatesztelést helyezi a tanulási módszerek élére
Két oka van annak, hogy a próbatesztelés különösen hatékony tanulási technikának tűnik: a közvetlen hatás és a közvetített hatás. A közvetlen hatás azt jelenti, hogy egy teszt vagy kvíz elvégzése megváltoztatja az agy figyelmét és az információ tárolását. A legtöbb ember sokkal keményebben próbál információt visszakeresni a teszt során, még a megértés ellenőrzésére szolgáló formatív teszt során is.
A prótesztelés segít az agynak az információk jobb rendszerezésében. Tehát ha csak egy tanulási módszert kell választanod, próbáld ki a próbatesztelést. Letakarhatod a válaszokat, és egyedül is kipróbálhatod, vagy megkérheted egy barátodat, hogy kérdezzen ki az anyagból, hogy tudd, hogy mit tudsz, és mit nem. Így arra koncentrálhatsz, amit nem tudsz.
A tanulással töltött időszakok ütemezése számít. A vizsgálatban néhány ember hatszor ült le tanulni egymás után. Másoknak egy nap volt az egyes tanulások között, az utolsó csoportnak pedig egy hónap volt az egyes tanulások között. Az a csoport, aki egyszerre tanult egymás után hat alkalommal, több információt őrzött meg az előző tanulási adagokból (a második és harmadik tanulás után). Azok a csoportok azonban, akik egy kis szabadságot vettek ki, végül több információt őriztek meg (a hatodik tanulás után).
Tehát ha valóban meg akarsz tanulni valamit, és el szeretnéd tárolni a hosszú távú memóriádban, adj magadnak egy kis időt az információ megemésztésére az egyes tanulmányi ülések között. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a résztvevők az információk 47%-ára emlékeztek vissza az időközönként végzett tanulással, míg az egyszeri nagyobb tanulással 37%-kal.
Ennek megfelelően ütemezd be a tanulásaidat. Adj magadnak legalább 24 órát a tanulások között. Lehet, hogy az azonnali felidézésed csorbát szenved, de tudd, hogy végül sokkal többre fogsz emlékezni, mintha egyszerre szeretnéd letudni.
A tanulási technikák következő csoportja a közepesen hasznos kategóriába tartozik. Néhány azért, mert nem végeztek elegendő kutatást. Mások azért, mert a kutatások kimutatták, hogy ezek a tanulási módszerek nem annyira hatékonyak és nem olyan széles körben alkalmazhatók, mint a próbatesztelés vagy a tanulás időközökre felosztva.
Egy kisgyermekem van a házunkban, így nem ismeretlen számomra a „Miért?” kérdés. Kiderült, hogy ez az első közepesen hasznos tanulási módszerünk – az alapos kihallgatás. A részletes kihallgatás kulcsa az, hogy „a tanulókat arra készteti, hogy magyarázatot adjanak egy kimondott tényre”.
Más szóval, rávenni őket arra, hogy válaszoljanak a „miért?” kérdésre.
A vizsgálat során a résztvevőket három csoportra osztották. Az első a tényeket tanulta meg közvetlenül. A második minden tényhez magyarázatot olvasott fel, a harmadik pedig a részletes kihallgató csoport volt. Arra kérték őket, hogy magyarázzák el, miért vannak így az egyes tények. Az alapos kihallgató csoport 72%-os pontosságú, míg a másik két csoport 37%-os pontosságú volt, ami azt jelenti, hogy az alapos kihallgató csoport jobban teljesített, mint a többi.
A részletes kihallgatás hatékonynak tűnik, mert aktiválja az emberek sémáit, ami egyszerűen azt jelenti, hogy segít az embereknek az új információkat elhelyezni azon belül, amit már tudnak. Ez lehet az oka annak, hogy a részletes kihallgatás hatékonyabb azok számára, akik többet tudnak egy témáról. Jobban meg tudják magyarázni, hogy valami miért van így, és új információkkal gazdagítják tudásukat.
Tehát ha már tudsz egy-két dolgot a szóban forgó témáról, kezdd el kérdezgetni, hogy miért, hogy fellendítsd a tanulást.
A magyarázás saját magadnak az, amikor a tanulót arra ösztönzik, hogy magyarázza el a tanulni való téma mögött meghúzódó elvet. Az ötlet az, hogy valami működésének elmagyarázása segít nekik ezt az elvet átvinni a jövőbeli problémákra.
A vizsgálatban a résztvevőket három csoportra osztották. Az egyik csoport rövid magyarázatot kapott egy nehéz problémáról, mielőtt megpróbálta megoldani a gyakorlati kérdéseket. Egy másik csoportnak el kellett magyaráznia a probléma megoldását, miközben válaszoltak a kérdésekre, az utolsó csoport pedig minden kérdésre válaszolt, majd utólag elmagyarázta a munkáját. Az a két csoport, akiknek meg kellett magyarázniuk a munkájukat, jobban teljesítettek, mint azok, akik nem teljesítettek egy hasonló elv ismeretét igénylő transzfertesztet.
Az önmagyarázással az a probléma, hogy ez nem mindig releváns technika. Hasznossága attól függ, hogy mit próbálsz tanulni. Amikor azonban van értelme a magyarázatnak, a kutatások azt mutatják, hogy segít átvinni ezeket a készségeket a jövőbeli kapcsolódó problémákra.
Az egymásra építés az, amikor egy régi készségünket egy új leckébe hurkoljuk. Például, ha egy háromszög térfogatának meghatározását tanulod, beépíthetsz egy kérdést az előző leckéből a négyzetek térfogatára vonatkozóan. Régebbi anyagokat építesz be az új anyagba. Ez halmozottan hat a tanulásra, és segít megtalálni a kapcsolatokat a különböző órák között.
A tanulmányban az egymásra építés nem segítette az embereket jobban teljesíteni, mint amikor az órák külön voltak egymástól. Amikor azonban egy héttel később a tanulókat felkérték, hogy töltsenek ki egy kritériumtesztet, amelyben új, de mégis összefüggő problémák megoldására kérték őket, az egymásra építés technikát alkalmazó tanulók 43%-kal jobban teljesítettek, mint a többi tanuló.
Az önmagyarázáshoz hasonlóan az egymásra építős tanulásnak sem mindig van értelme. Ez ismét attól függ, hogy mit próbálsz tanulni, de ha a régebbi anyagokat be tudod építeni az új leckékbe, az egymásra építős tanulás segíthet magasabb szintű megértésében az ötletek bonyolultságáról és összefüggéseiről. Ez segíthet abban, hogy a jövőben jobb problémamegoldóvá válj, és segít átvinni a tanultakat más területekre.
A kutatók az alábbi öt tanulási módszert az alacsony hatékonyságúak kategóriába sorolta. Sajnos az emberek leggyakrabban így próbálnak új anyagokat megtanulni.
Az anyag összefoglalása – a főbb pontok kiemelése – csak annyira hatékony, amennyire pontosak és szembetűnőek az összefoglalók. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy az információk összegzése segít a diákoknak megőrizni az információkat, de ez nem nagyszerű az információk alkalmazásához vagy átviteléhez.
Az információk kiemelése nem segít megtanulni őket. A kutatások azt mutatják, hogy a kiemelés bár könnyen elvégezhető, nem segít az anyag elsajátításában.
A mnemonika az, amikor valamilyen parancsikont (például rövidítéseket vagy mozaikszót) hozol létre, hogy megjegyezze az ötleteket.
A mnemonikával az a probléma, hogy nem hatékony. Ezek létrehozása és memorizálása sok időt és energiát igényel. Ráadásul csak bizonyos dolgokat lehet mnemonikával megtanulni.
Szövegtanulási képalkotást akkor használunk, amikor olvasás közben gondolatban képeket képzelünk el, vizualizálunk vagy rajzolunk. A jó hír az, hogy a mentális képalkotás olvasás közben segít a rövid távú megértésben (a rajzolás nem). A rossz hír az, hogy ez egy nagyszerű olvasási technika, amely azonban sok más tanulási környezetben nem segít.
Végül ott van az újraolvasás, az a tanulási technika, amelyet túl gyakran használtam az egyetemen. Ez a leggyakoribb tanulmányi technika. Sajnos a legkevésbé hatékonyak közé tartozik.
Az emlékezés és a tanulás drámaian javul az egyszeri újraolvasás után. De ha kétszer olvasol el valamit, az már nem befolyásolja jelentősen a megértést szintjét. Tehát mindenképpen olvasd el egyszer-kétszer, de utána tölts egy kis időt a közepesen és nagyon hatékony tanulási módszerekkel.
Néha a dolgok tényleg túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. Az újraolvasás és a kiemelés rendkívül egyszerű, de nem olyan hasznosak, mint a mérsékelt és rendkívül hasznos tanulási módszerek.
Ha meg kell tanulnod valamit, és képesnek kell lenned arra, hogy az új ismereteket integráld a sémádba, és más kontextusokban is alkalmazd, akkor jobbra van szükséged, mint az újraolvasás. Próbáld megkérdőjelezni magadat, és a tanulási időszakokat oszd több alkalomra a jobb megtartás érdekében. Kérdezgesd, hogy „miért”, fejtsd ki válaszaidat, és a régi anyagokat sződd bele az újba, hogy mélyebben megérthesd.
Tanulj a hibáimból. Használj mérsékelten és rendkívül hasznos tanulási módszereket, hogy ne kelljen egy egész éjszakát kávéval és értelmetlen újraolvasással töltened.
Forrás: lifehack.org
Az "A tanulók tanulásának javítása hatékony tanulási technikákkal" című tanulmány alapján a próbateszt és a jegyzet-összefoglalás a legjobb tanulási módszerek.
A próbateszt egy kis téttel vagy tét nélkül végzett teszt, amelyet az oktató készít a diákok tudásának ellenőrzése érdekében. A próbateszt fontos szerepet játszik a tanulásban, mert segít az oktatóknak gyorsan megtudni, hogy a diákok mit tudnak és mit nem. Emellett ösztönöz a tanulásra, mert megmutatja a diákoknak, hogy mennyit tudnak, és mi az, amit még meg kell tanulniuk.
A jegyzet-összefoglalás az egyik legjobb tanulási módszer, mert összefoglalására kényszeríti a diákot a prezentált téma legfontosabb pontjainak kiemelése és azok rövid összefoglalása révén. Így a tanulók nemcsak rögzítik a fontos információkat, hanem hasznosítják is azokat.
Mindig is lekötött a modern technika, amiről nemcsak olvasni, de írni is szeretek. Érdekel, hogy mi hogyan működik és hogyan teszi könnyebbé az életünket. A praktikusság mellett a design és a stílus is fontos a számomra.